Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha,Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs volt. Kelet-Indiában élt és tanított, Gautama születésének és halálának pontos ideje nem bizonyos,de valamikor az i. e. 563 és i. e. 483 között élt. India és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született.
A vadzsrajána (Tantrikus) buddhizmusban, az öt Bölcsességbuddha (dhjáni-buddha) a történelmi Buddha öt jellemvonását ábrázolja. Ezek általános témái a vadzsrajána mandaláknak és a Japán singon buddhizmusban a meditáció és tisztelet tárgyai. Mind az öt bölcsesség buddha a Buddha valóság-testének megtestesülése.
A Nevető Buddha, azaz Pu-taj,de nevezik Budai-nak is. Pu-Taj a kínai mitológia kulcsfigurája, a buddhizmus, a taoizmus és a sintoizmus egyik fontos alakja és szentje. Japánban a hét szerencseisten egyike. Általában véve a bőség, a boldogság, az öröm, a szerencse istene, akit nagy hasú, nevető, kopasz szerzetesként ábrázolnak.
A mudrá szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulat, illetve kéztartás a hinduizmusban és a buddhizmusban. A prána csatornáiban pszichikai, és fizikai okokból gátak alakulhatnak ki. Ezek a csatornák az ujjakon, a tenyéren, a lábakon, a fej tetején, és a gáton kapukban végződnek. Ezeken a kapukon keresztül kapcsolódik mindenki a végtelen energiákhoz.
A mandala szó, az ősi indiai nyelvből, a szanszkritból származik. Jelentése: kör, ív, körszelet vagy korong. Eredete a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. Egy mandala magába foglalja a világ egészét, egyesítve és ezáltal kioltva az ellentéteket.
A mála általában 108 szemből áll, és egy záró, nagyobb szemből, amit Buddha gyöngynek vagy guruszemnek is neveznek. A Buddha gyöngy testesíti meg a megvilágosodást. A 108 szem jelképezi a száz békés és védelmező aspektust a köztes létben ,valamint a nyolcféle tudatosságot.
